C.S Lewis a nemi vágyról, a nőkről és az önkielégítésről

[Matt Fradd cikkje]
Itt van három gyönyörűen megfogalmazott, ráébresztő idézet C.S. Lewis tollából a nemi vággyal, a nőkkel és az önkielégítéssel kapcsolatban. A pornográfiáról szóló beszédeimben szoktam őket ajánlani, és meg akartam osztani veletek.

Nemi vágy

,,A nemi vágy egy gyenge, erőtlen, nyafogó és suttogó dolog, ha összevetjük azzal a gazdag és életerős vággyal, ami felbukkan, amikor a nemi vágyat megöljük.”

-A nagy válás

Nők

,,A legszerencsétlenebb idiómát használjuk, amikor azt mondjuk egy vággyal teli emberről, aki az utcán csavarog, hogy ,,nőt akar”. Szigorúan véve pont, hogy nem nőt akar.

Egy örömet szeretne, amihez a nő történetesen egy szükséges eszköz. Az, hogy mennyire érdekli őt a nő mint olyan megállapítható a hozzáállásából a megvalósulás után öt perccel. (Az ember nem tartja meg a csomagolást miután elszívta a cigarettát.)

Na már most Erósz nem egy nőt akar a férfinak, hanem egy bizonyos nőt. Egy misztikus, de elég vitathatatlan szokásvilágban a szerelmes magára a szeretett félre vágyik, nem pedig az örömre amelyet adhat.”

– A szeretet négy arca

Önkielégítés

,,Számomra az önkielégítés gonosz arca az, hogy egy olyan étvágyra hagyatkozik jogszerű keretek között, amely teljesen kivezeti az egyént önmagából, hogy a saját személyiségét beteljesítse (és kijavítsa) más által, (nem pedig a saját feleséggel és végül majdan gyerekekkel és unokákkal együtt), és így visszájára fordítja magát; az embert a saját börtönébe küldi, hogy ott képzeletbeli feleségek háremét tartsa.
És ez a hárem, ha egyszer el van ismerve, dolgozik azon, hogy benn maradjon örökre, és az ellen, hogy igazán egyesüljön egy valódi nővel.

Ugyanis a hárem mindig elérhető, engedelmes, és semmiféle áldozat vagy alkalmazkodás nem szükséges hozzá, és olyan erotikus és pszichológiai vonzalmakkal van elhalmozva, amellyel egy nő sem versenghet.

Ezek az árny feleségek, amiket imád, folyton tökéletes szeretők; semmiféle követelés nincs önzetlenségre, a hiúságát sohasem éri sérelem.

A végén csupán eszközzé válnak, amin keresztül önmagát imádja. Végtére is, az életünk terve majdcsak arról szól, hogy kijussunk magunkból, ki abból a sötét kis börtönből, amibe mindannyian születtünk. Az önkielégítést úgy kell kerülni, mint mindent, ami ezt a folyamatot gátolja. A veszély abban áll, hogy beleszeretünk a börtönbe.”

– Személyes levél Kaith Masson számára (C.S. Lewis összegyűjtött leveleiből, 3. kötet)