Miért pont katolikus?

Felülvizsgált Második Kiadás
Copyright © 1996, Catholic Answers.
Minden jog fenntartva.
Fordította: whohaventseen.wordpress.com
Forrás: http://www.catholic.com/documents/pillar-of-fire-pillar-of-truth

Akár katolikus vagy, akár nem, lehet, hogy kérdéseid vannak a katolikus hittel kapcsolatban. Lehet, hogy megkérőjelezhető tényeket hallottál a Katolikus Egyház azon állításáról, miszerint az Egyház a krisztusi tanítás védelmezője és tolmácsa.

Az ilyesfajta megkérdőjelezések általában az ajtóról ajtóra járó misszionáriusoktól jönnek, akik azt kérdezik, hogy ,,Meg vagy már váltva?”. Jöhet még csordaszellemből, amely arra kényszerít, hogy az Egyház tanításait elhagyjuk és jöhet a világias kultúrából, amely azt suttogja, ,,Isten nem létezik.” Ezekkel sajnos nem tudunk megbirkózni, ha nem ismerjük a katolikus hit alapjait. Ez az írás feltárja ezeket az alapokat.

A katolicizmusban megtaláljuk életünk legbonyolultabb kérdésire a válaszokat: Miért vagyok itt? Ki teremtett engem? Mit kell hinnem? Hogyan kell cselekednem? Minden kérdésed kielégítően megválaszolásra kerül, ha megnyitod magad Isten kegyelme előtt, az Egyházhoz fordulsz, amelyet Jézus alapított, és követed Isten tervét életedben. (John 7:17)

EGY FOLYTONOS TÖRTÉNET

Jézus azt mondta, hogy Egyháza a világ világossága lesz. Azután azt mondta, hogy ,,nem rejthető el a hegyen épült város”. (Máté 5:14) Ez azt jelenti, hogy az Egyház egy látható szervezet. Olyan tulajdonságainak kell lenni, ami tisztán meghatározza és megkülönbözteti a többi egyháztól. Jézus mondja:, ,,Én pedig ezt mondom neked: Te Péter vagy, és én ezen a kősziklán építem fel egyházamat, és a pokol kapui nem fognak diadalmaskodni rajta.” (Máté 16:18) Ez azt jelenti, hogy Egyháza sohasem fog megsemmisülni és eltávolodni Jézustól. Az Egyház a második eljöveteléig fennmarad. A keresztény egyházak közül csak a Katolikus Egyház létezett Jézus ideje óta. Minden más egyház a Katolikus Egyház mellékhajtása. A keleti ortodox egyházak a pápai alól 1054-ben léptek ki. A protestáns egyházak a reformáció ideje alatt alakultak, amely 1517-ben kezdődött. (A legtöbb mai protestáns egyház az első protestáns egyházak mellékhajtásai, tehát a mellékhajtások mellékhajtásai.)

Csak a Katolikus Egyház létezett a tizedik században, az ötödik században, és az első században. Azóta tanítja a hitigazságokat, melyeket Krisztus adott az apostoloknak, s abból semmit el nem hagy. A pápák sora visszavezethető, megszakítás nélkül, magára Péterre. Ez semmilyen történelem során létrejött intézetről nem mondható el.

Még a legrégebbi közigazgatási forma is új, ha a pápasághoz hasonlítjuk, és az egyházak, melyek házról házra járó misszionáriusokat küldenek, újak a Katolikus Egyházhoz képest. Számos egyház olyan új keletű, hogy a XIX. vagy a XX. században alapult. Némelyet talán még ebben az időszakban alapítottak. Ezek közül egyik sem állíthatja, hogy Jézus által jött létre.

A Katolikus Egyház már csaknem kétezer éves, a világból eredő állandó ellenállás ellenére. Ez a bizonyíték az Egyház isteni eredetére. Ez a szervezet sokkal több, mint egy emberi szervezet főleg, ha azt nézzük, hogy az egyházfiak – akár többen a vezetők közül is – ostobák, korruptak voltak vagy eretnekségbe estek.

Bármely csupán ember vezette intézmény ilyen tagokkal elég korán összeomlott volna. A Katolikus Egyház manapság a legerőteljesebb egyház a világon (és a legnagyobb is egy milliárd fővel: az emberiség egyhatodával), és ez a bizonyság nem az egyházi vezetők okosságát igazolja, hanem a Szentlélek védelmező erejét.

AZ IGAZI EGYHÁZ NÉGY JEGYE

Ha meg kívánjuk határozni az Egyházat melyet Jézus szerzett, meg kell határoznunk a négy alapjegyét és tulajdonságát. Az Egyház, melyet mi keresünk egységes, szent, egyetemes és apostoli.

Az Egyház Egységes (Róm. 12:5, 1Kor. 10:17, 12:13, KEK 813-822)

Jézus egy Egyházat alapított, nem pedig különböző egyházak gyűjteményét. (evangélikus, baptista, anglikán stb.) A Biblia szerint az Egyház Jézus menyasszonya. (Ef. 5:23-32) Jézusnak nem lehet több hitvese mint egy, és ez a Katolikus Egyház.

Az Egyház is csak egyféle hitigazságot ismer el, és azok ugyan azok, amelyeket az apostolok tanítottak. (Júdás 3) Erre az egységes hitre hívnak az Írások. (Fil. 1:27, 2:2)
Bár néhány katolikus nem ért egyet a hivatalosan tanított hitigazságokkal, az Egyház hivatalos tanítói – a pápa és a püspökök együtt – nem változtattak egyen sem. Az évszázadok során, ahogy a hitigazságokat egyre mélyebben vizsgálják, az Egyház mindig egyre jobban megérti őket (János 16:12-13), de sohasem ad ezeknek az igazságoknak ellenkező értelmezést.

Az Egyház Szent (Ef. 5:25-27, Jel. 19:7-8, KEK 823-829)

Kegyelme által Jézus az megszenteli az Egyházat azért, mert Ő maga is Szent. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden tagja szent. Jézus mondta, hogy lesznek jó és rossz hívők is az Egyházban (János 6:70), és hogy nem minden hívő jut mennybe. (Máté 7:21-23)

Az Egyház maga ettől függetlenül Szent, mert a szentségek forrása és védelmezője, melyek a kegyelem különleges forrásai, melyeket Jézus alapított. (Ef 5:26)

Az Egyház Egyetemes (Máté 28:19-20, Jel. 5:9-10, KEK 830-856)

Jézus egyháza katolikus, azaz egyetemes, mert ajándék minden ember számára. Jézus azt mondta apostolainak, hogy menjenek, és tegyék tanítvánnyá ,,mind a népeket”. (Máté 28:19-20)

2000 éven keresztül a Katolikus Egyház ezt a küldetést kivitelezte azzal, hogy hirdette az Evangéliumot, melyből megtudjuk, hogy Krisztus minden emberért vállalta a halált, és hogy mindannyiunkat hív, hogy tagjai legyünk ennek az egyetemes családnak. (Gal. 3:28)

Napjainkban a Katolikus Egyház minden országban megtalálható és még mindig küld misszionáriusokat, hogy tanítvánnyá tegyék a népeket. (Máté 28:19)

Jézus Egyháza általánosan a Katolikus Egyház néven ismert. Antiochiai Szent Ignác már 107-ben használta ezt a címet az Egyház meghatározásában. Ez a cím már Szent Ignác korában is nyilvánvalóan régebbi volt, eredete ezáltal valószínűleg az apostolok idejére tehető.

Az Egyház Apostoli (Ef. 2:19-20 KEK 857-865)

Az Egyház, melyet Jézus alapított apostoli, mert Jézus az apostolokat bízta meg az Egyház vezetésével. Az utódaik közül pedig az Egyház elkövetkezendő vezetői származtak. Az apostolok először püspökök lettek, majd az első századtól kezdődően a katolikus püspökök szakadatlan sora adta át hűségesen a tanítást, amelyet az apostolok tanítottak a keresztényeknek az Szentírásból vagy szóbeli hagyomány útján. (2Tim. 2:2)

Ezekhez a tanításokhoz tartozik például Jézus testbeli feltámadása, Jézus valódi jelenléte az Eucharisztiában, a Szentmise áldozati természete, a bűnök bocsánata papok által, a keresztségben való megújulás, a tisztítótűz létezése, Szűz Mária különleges szerepe, és sok más – még az apostoli öröklődés hitigazsága is.

Korai keresztény írások bizonyítják, hogy az első keresztények teljesen katolikusak voltak hitben és gyakorlatban, az apostolok utódaira pedig, mint vezetőkre tekintettek. A Katolikus Egyház még mindig hiszi, amit ezek a keresztények hittek. Semelyik más Egyház nem állíthatja ezt.

A TŰZ OSZLOPA, AZ IGAZSÁG OSZLOPA

Pusztán emberi leleményesség nem felelhet ezért. Az Egyház Egy, Szent, Katolikus és Apostoli maradt – nem emberi munka eredményeként, hanem mert Isten megőrizte az Egyházat, amelyet megalapított. (Máté 16:18, 28:20) A zsidókat, Egyiptomból való menekülésük során, egy tűzoszloppal vezette, hogy megvilágítsa útjukat a sötét vadon felé. (2Móz. 13:21) Ma Isten a Katolikus Egyházon keresztül irányít minket.

A Biblia, a Szent Hagyomány, és a korai keresztény írások tanúsítják, hogy az Egyház Jézus tekintélyével irányít. A számtalan versenyző egyházközösség korában, melyben mindenki zajong a figyelemért, egy egyház hangja a zaj fölé emelkedik: a Katolikus Egyházé, amelyet a Biblia úgy hív, mint ,,az igazság oszlopa és erős alapja”.

Jézus biztosította az apostolokat és örököseiket, a pápákat és püspököket, ,,Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket elutasít, engem utasít el,”. (Lk 10:16) Jézus megígérte, hogy Egyházát elvezeti a teljes igazságra. (Jn 16:12-13) Így bízhatunk abban, hogy az Egyház csak az Igazságot tanítja.

AZ EGYHÁZ FELÉPÍTÉSE

Jézus apostolokat választott ki, hogy az Egyház földi vezetői legyenek. Megadta nekik az Ő tekintélyét a tanításra és irányításra – nem mint diktátorok, hanem mint szerető pásztorok és atyák. Ezért hívják a katolikusok lelki vezetőjüket ,,atyának”, Pál példáját folytatva: ,,az evangélium által én vagyok a ti atyátok a Krisztus Jézusban”. Az apostolok, Jézus akaratát teljesítve, püspököket szenteltek, papokat és diakónusokat, hogy átadhassák apostoli küldetésüket nekik – a legteljesebb foka a felszentelésnek a püspökség, utána a papság és a diakónusok.

A pápa és a püspökök (KEK 880-883)

Jézus Péternek különleges szerepet adott az apostolok között. (Jn 21:15-17) Úgy mutatta meg a jelentőségét, hogy megváltoztatta a nevét Simonról Péterre, amely ,,kősziklát” jelent. (Jn 1:42) Azt mondta, hogy Péter az a szikla, amelyre Egyházát építi. (Mt 16:18) Az arámi nyelvben, amelyen Jézus beszélt, Simon új neve Kéfás lett, amely kemény sziklát jelent. Később ez görögre lett fordítva, mint Petrosz (Jn 1:42) és később magyarra, mint Péter. Krisztus egyedül Péterre bízta a ,,királyság kulcsait” (Mt 16:19) és megígérte, hogy Péter döntései megköttetnek a mennyben is. Hasonló hatalmat adott több más apostolnak is (Mt 18:18), de csak Péter kapta meg a kulcsokat, mint az Egyház irányításának szimbólumait, Krisztus távol léte alatt.

Krisztus, a jó pásztor, Pétert hívta az Egyház főpásztorának. (Jn 21:15-17) Azt a feladatot adta neki, hogy erősítse a többi apostolt hitében, biztosítva ezzel, hogy csak az igazságot tanítják. (Lk 22:31-32) Péter az Egyházat az Evangélium hirdetésével és döntések hozatalával vezette. (ApCsel 2:1-41, 15:7-12)

A korai keresztény írások tanúskodnak afelől, hogy Péter örököse Róma püspöke, és ő veszi át Szent Péter szerepét az Egyházban. (Róma püspöke kezdettől fogva a pápa szeret teljes megnevezését kapta, ami azt jelenti papa, édesatya.)

A pápa tehát Péter utódja mint Róma püspöke. A világ többi püspöke az apostolok leszármazottjainak tekinthetők általánosságban.

HOGY SZÓL HOZZÁNK ISTEN?

Kezdettől fogva Isten a Biblián és a Szent Hagyományokon keresztül szól. Hogy biztosan megértsük Őt, Ő vezeti az Egyház tanító szervét, az Egyházi Tanítóhivatalt. Így mindig pontosan tudjuk értelmezni a Bibliát és a Hagyományt. Ez a tévedhetetlenség ajándéka. Ahogy a három lábú szék lábai, ugyan úgy a Biblia, a Hagyomány és az Egyházi Tanítóhivatal, mind-mind szükséges az Egyház állandóságához és ahhoz, hogy az Egyház alaposan megfontolt hitigazságokat biztosítson.

Szent Hagyomány (KEK 75-83)

A Szent Hagyományt nem szabad összetéveszteni pusztán emberi tradíciókkal, amelyeket inkább emberi szokásoknak és szabályoknak nevezünk. Jézus néha maga is elítélte a szokásokat és szabályokat, de csak akkor, ha Isten parancsai ellen szóltak. (Mk 7:8) Sosem ítélkezett a Szent Hagyomány felett, és az emberit sem ítélte el teljes egészében.

A Szent Hagyomány és a Biblia nem két egymással versengő kinyilatkoztatás. Ez a két módja annak, ahogy az Egyház átadja az örömhírt. Az apostoli tanítások, mint a Szentháromság, a csecsemők megkeresztelése, a Biblia tévedhetetlensége, tisztítótűz és Mária örökös szüzessége mindig is a legtisztábban hangsúlyozott hagyományok közé tartoztak, emellett ezek hallgatólagosan benne is szerepelnek a Bibliában, és nem pedig ellene szólnak. Éppenséggel a Biblia mondja azt, hogy legyünk hűek a hagyományokhoz, akár írásban, akár szóban kapjuk azokat. (2Thesz. 2:15, 1Kor 11:2)

A Szent Hagyományt nem szabad összetéveszteni szokásokkal és szabályokkal, mint például a rózsafüzér, papi nőtlenség, péntekenkénti hústilalom. Ezek jó és segítségünkre szolgáló dolgok, de ezek nem dogmák. A Szent Hagyomány megőrzi a hitigazságokat, amelyeket Jézus először tanított az apostoloknak, és később az apostolok az utódaiknak.

Szentírás (KEK 101-141)

A Szentírás, amely alatt az Ószövetséget és az Újszövetséget értjük, Istentől ihletett. (2 Tim. 3:16) A Szentlélek sugalmazta a Biblia íróit, hogy azt közöljék, amit Isten akart, hogy közöljenek. Mivel Isten a Biblia fő írója, és mivel Isten maga az igazság (Jn 14:6) a Biblia nem taníthat semmi hamisságot, a Biblia minden hibától mentes és minden igaz, amit követel.

Vannak keresztények akik azt állítják, ,,Csak a Bibliára van szükségem.”, ugyanakkor ez nem szerepel a Bibliában. Sőt, a Biblia kifejezetten ennek az az ellentétét tanítja. (2Pét. 1:20-21, 3:15-16) A Biblia egyedüli forrásként való elfogadását senki sem vallotta a korai Egyházban.

Ez az elgondolás új, az 1500-as évekből indult a protestáns Reformáció idején. Ez az elmélet egy ,,emberi hagyomány”, semmibe veszi Isten szavát, és a Biblia valódi szerepét eltorzítja, és aláássa az egyház tekintélyét, amelyet Jézus alapított. (Márk 7:1-8)

Bár népszerű a sok ,,Biblia keresztény” felekezet, a ,,csak Biblia” elv nem működik gyakorlatban. Ezt történelmi bizonyíték támasztja alá. Minden évben hasadás tapasztalható a ,,Biblia-hívő” vallásokban.

Napjainkban elnevezések tízezrei találhatóak, amelyekben mindegyik felekezet ragaszkodik ahhoz, hogy az Ő értelmezése a helyes. Az eredményként létrejött számtalan szakadás értetlenséget kelt millió őszinte, de félrevezetett keresztény életében.

Ha kinyitjuk az Aranyoldalakat láthatjuk mennyi felekezet van, mindegyik állítja a ,,csak Biblián” alapuló értelmezést, de közülük kettő nem egyezik meg azon, hogy mit is jelent valójában az, hogy Biblia.

Biztosan tudjuk azt, hogy a Szentlélek nem lehet felelős ekkora káoszért. (1 Kor. 14:33) Isten nem vezetheti az embereket ellentétes nézőpontokra, mert igazsága Egy. Ebből arra lehet következtetni, hogy a ,,csak Biblián” alapuló értelmezés helytelen.

Egyházi Tanítóhivatal (KEK 85-87, 888-892)

A pápa és a püspökök együtt alkotják az Egyház tanító hivatalát, amelyet latinul magisteriumnak nevezünk. A Egyházi Tanítóhivatal a Szentlélek irányítása és védelme miatt védve van a tévedéstől és bizonyságot ad a hitigazságokkal kapcsolatban. Az Egyház a Biblia felügyelője, és hűségesen és pontosan hirdeti az üzenetét, ezzel végrehajtva azt a feladatot, amelyre Isten felhatalmazta.

Tartsuk észben, hogy az Egyház a Biblia újszövetségi részének létrejötte előtt már létezett és nem pedig a Biblia létrejötte után keletkezett az Egyház. Isten sugalmazása alatt álló egyházfők írták az Újszövetséget, épp úgy, ahogy Isten által sugalmazott emberek írták az Ószövetséget is. Az Egyház a Szentlélek vezetése által védi, és értelmezi az egész Bibliát, mind az új- és mind az ószövetségi részét.

Egy ehhez hasonló hivatalos értelmező szerep teljességgel szükséges, ha a Bibliát rendesen meg szeretnénk érteni. (Mi mindnyájan tudjuk mit mond az Alkotmány, de attól az Alkotmánybíróságra van szükség a helyes értelmezéshez.)

Az Egyházi Tanítóhivatal tévedhetetlen amikor hivatalosan tanít, mert Jézus megígérte, hogy elküldi a Szentlelket, hogy vezesse az apostolokat és az utódaikat minden igazság hirdetésében. (Jn 16:12-13)

HOGY OSZTJA ISTEN AZ AJÁNDÉKAIT?

Jézus megígérte, hogy nem hagy árván bennünket (Jn 14:18), hanem elküldi a Szentlelket, hogy vezessen és védelmezzen bennünket. (Jn 15:26) A szentségeket azért adta, hogy gyógyítson, tápláljon és erősítsen minket. A hét szentség – a keresztség, szentáldozás, gyónás (bűnbocsánat), bérmálás, papság, házasság és a betegek kenete – nem csak szimbólumként szolgálnak. Ezek valójában magukban hordozzák Isten kegyelmeit és szeretetét. A szentségek előre sejthetők az Ószövetségből olyan dolgokból, amelyek igazából nem tartalmazták a kegyelmet, hanem pusztán szimbolizálták azt. (a körülmetélés például, a keresztség előzménye volt, a pászkavacsora pedig az Eucharisztia előzménye) Krisztus érkezése nem szüntette meg ezeket a kegyelmi szimbólumokat. Természetfölöttivé, élővé tette őket kegyelemmel. Sokkal többé tette őket, mint szimbólumok.

Isten folyamatosan használ különböző anyagokat, hogy kimutassa szeretetét és erejét. Végtére is az anyag önmagában nem gonosz. Amikor az anyagi világot teremtette, minden amit alkotott ,,nagyon jó” volt. (1Móz. 1:31) Isten annyira örömét leli az anyagban, hogy kitüntette saját megtestesülésével.

Jézus földi tartózkodása alatt, gyógyított, enni adott és erősítette az embereket olyan szegényes alkotóelemekkel, mint sár, víz, kenyér, olaj és bor. Ezeket a csodákat ezek nélkül is végre tudta volna hajtani, de jobban szerette anyagi dolgokkal együtt adni kegyelmeit.

Első nyilvános csodája az volt, amikor a vizet borrá változtatta Mária kérésére. (Jn 2:1-11) A vak férfi szemét úgy gyógyította meg, hogy sárt kent a szemére. (Jn 9:1-7) A kenyeret és halat megsokasította ezrek számára. (Jn 6:5-13) A kenyeret és bort testévé és véréve változtatta. (Mt. 26:26-28) A szentségek által folytatja a gyógyítást, táplálást és erősítést.

Keresztség (KEK 1213-1284)

Az áteredő bűn miatt nincs meg Isten kegyelme a lelkünkben, tehát nincs kapcsolatunk Istennel. Jézus azért lett emberré, hogy egyesítsen bennünket az Atyával. Ő mondja, hogy senki sem léphet be a királyságba hacsak először nem született ,,víztől és Szentlélektől” Jn 3:5 – ez a keresztségre utal.

A keresztség szentsége által újjászületünk, de ez alkalommal lelki szinten nem pedig fizikailag. Megmosdunk az újjászületés fürdőjében. (Titusz 3:5) Krisztus Halálára keresztelnek meg bennünket, ezért részesülhetünk Feltámadásában is. (Róm. 6:3-7)

A keresztség megtisztít a bűnöktől és megadja lelkünknek a Szentlelket és Isten kegyelmét. (ApCsel 2:38, 22:16) Talán legegyszerűbben Péter fogalmaz: ,,most pedig titeket is megment, ennek a képmására, a keresztség”. A keresztség az Egyház ajtaja.

Gyónás (KEK 1422-1498)

Néha utunkon a menny felé megbotlunk és bűnbe esünk. Isten mindig készen áll, hogy felemeljen és helyreállítsa a kegyelmi kapcsolatot közöttünk. Ezt a gyónás szentségén keresztül teszi meg, amit a bűnbocsánat szentségének is hívunk.

Jézus azt az erőt és hatalmat adta az apostoloknak, hogy kibékítsenek bennünket az Atyával. Jézus saját erejét árasztotta ki rájuk, hogy bűnöket bocsássanak meg. Rájuk lehelt és ezt mondta: ,,Vegyétek a Szentlelket! Akiknek megbocsájtjátok bűneit, azok bocsánatot nyernek, akikét pedig megtartjátok, azoknak bűnei megmaradnak.” (Jn 20:22-23)

Pál ezt mondja : ,,Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával Krisztus által, és nekünk adta a békéltetés szolgálatát. …Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk… (2Kor. 5:18-20) A gyónást elvégezve egy papnak, Isten követének, bűneink megbocsáttatnak, és megkapjuk a kegyelmet, hogy ellenálljunk a jövőbeli kísértéseknek.

Az Eucharisztia (KEK 1322-1419)

Miután Krisztus családjának tagjaivá válunk, nem engedi, hogy éhesen járjunk, hanem saját testével és vérével táplál minket a Szentáldozásban. Az Ószövetségben, felkészülvén a kivonulásra, Isten azt parancsolta, hogy áldozzanak bárányt és a vérét kenjék az ajtófélfára, hogy a Halál Angyala elkerülje otthonukat. Azután megették a bárányt, hogy megpecsételjék szövetségüket Istennel.

Ez a bárány Jézus előzménye. Ő Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit. (Jn 1:29) Jézus által új szövetségbe lépünk Istennel (Lk 22:20), aki megment az örök haláltól. Isten ószövetségi emberei húsvéti bárányt ettek. Az újszövetségi embernek Isten Bárányát kell ennie az Eucharisztiában. Jézust mondja: ,,Ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok a vérét, nincsen élet tibennetek.” (Jn 6:53)

Az Utolsó Vacsorán vette a kenyeret és a bort, és ezt mondta: “Vegyétek, ez az én testem. … Ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik.” (Mk 14:22-24) Így alapította az Eucharisztia szentségét, az áldozati ételét, amelyet a katolikusok fogyasztanak minden Szentmise alkalmával.

A Katolikus egyház azt tanítja, hogy az áldozat, melyet Jézus a kereszten adott egyszeri és megismételhetetlen. (Zsid. 9:28) Krisztus nem hal meg még egyszer a Szentmiseáldozatban, hanem az az áldozat, amelyet a Kálvárián adott, jelen lesz. Ezért a mise nem egy ,,újbóli” áldozat, hanem részvétel az egyszeri áldozatban, melyet Krisztus adott értünk a keresztfán.

Pál emlékeztet, hogy a kenyér és a bor valóban, Isten kegyelmi csodájából, Krisztus teste és vére. ,,Azért, aki méltatlanul eszi a kenyeret vagy issza az Úr kelyhét, az Úr teste és vére ellen vét.” (1Kor 11:27-29)

A kenyér és a bor átváltoztatása után, nem marad kenyér és bor az oltáron. Csak maga Jézus, mint kenyér és bor.

Bérmálás (KEK 1285-1321)

Isten más módon is megerősíti lelkünket, a bérmálás szentségén keresztül. Igaz, Jézus tanítványai kaptak kegyelmeket Feltámadása előtt is, de Pünkösdkor a Szentlélek jött, hogy újabb kegyelmekkel megerősítse őket a rájuk váró kemény munka miatt.

Félelem nélkül bátran hirdették az Evangéliumot és végrehajtották azt a küldetést, amelyet Jézus adott nekik. Később ők is megerősítettek másokat kézrátétellel. (ApCsel 8:14-17) A bérmálás szentségén keresztül életed lelki kihívásaira kapsz megerősítést.

Házasság (KEK 1601-1666)

A legtöbb embert Isten házas életre szólítja. A házasság szentségén keresztül Isten különleges kegyelmeket ad, hogy segítse a házasokat az élet nehézségeiben, legfőképpen pedig abban, hogy gyermekeiket Krisztus szerető követőivé neveljék.

A házasságban három fél vesz részt: a menyasszony, a vőlegény és Isten. Amikor két keresztény ember a házasság szentségében részesül, Isten velük van, tanúsítja és megáldja házasságukat. A szentségi házasság állandó, csak a halál szüntetheti meg. (Mk 10:1-12, Róm. 7:2-3, 1Kor. 7:10-11) A szent szövetség egy élő szimbólum Krisztus és Egyháza között. (Ef. 5:21-33)

Egyházi rend (KEK 1536-1600)

Másokat Isten arra hív, hogy részt vegenek Krisztus papságában. Az Ószövetségben, bár Izrael papok királysága volt (2Móz. 19:6), az Úr némelyeket különleges papi szolgálatra hívott. (2Móz. 19:22) Az Újszövetségben, bár a keresztények a királyság papjai (1Pét. 2:9) Jézus némelyeket különleges papi szolgáltra hív.

Ezt a szentséget az egyházi rendnek nevezzük. Ezáltal a papokat felkenik, és így felhatalmazzák arra, hogy az Egyházat szolgálják (2Tim. 1:6-7) mint pásztorok, tanárok és lelki atyák, akik gyógyítják, táplálják és erősítik Isten embereit – legfőképpen prédikációkkal és a szentségek kiszolgáltatásával.

Betegek kenete (KEK 1499-1532)

A papok gondoskodnak rólunk, amikor testileg betegek vagyunk. Ezt egy olyan szentségen keresztül teszik, melyet úgy hívnak, hogy betegek kenete. A Biblia így utasít: ,,Beteg-e valaki közöttetek? Hívassa magához a gyülekezet véneit (papokat), hogy imádkozzanak, és kenjék meg olajjal az Úr nevében. És a hitből fakadó imádság megszabadítja a szenvedőt, az Úr felsegíti őt, sőt ha bűnt követett is el, bocsánatot nyer. ” (Jakab 5:14-15) A betegek kenete nem csak segít kibírni a betegséget, hanem megtisztítja a lelket és segít felkészülni az Istennel való találkozásra.

BESZÉD ISTENNEL ÉS SZENTJEIVEL

Az egyik legfontosabb lelki tevékenység a katolikusok számára az imádság. Enélkül nem lehet igazi lelki életet élni. Személyes imán és az Egyház közös imáján keresztül, amely főként a Szentmise keretében történik, dicsőítjük és áldjuk Istent, kifejezzük a bűnbánatunkat és imádkozunk másokért. (1Tim. 2:1-4) Imán keresztül növekedünk a Krisztussal való kapcsolatunkban és Isten családjának tagjaival. (KEK 2663-2696) Ez a család az Egyház összes tagját magában foglalja, akár földön, akár mennyben, vagy a tisztítótűzben. Mivel Jézusnak egy teste van, és a halálnak nincs ereje elszakítani Tőle (Róm. 8:3-8), a keresztények akik a mennyben vannak, vagy azok, akik ezelőtt tisztulnak a purgatóriumban Isten szeretete által (1Kor. 3:12-15), még mindig Krisztus testének részei. (KEK 962)

Jézus azt mondta, hogy a második legnagyobb parancsolat az, hogy ,,szeresd felebarátod, mint önmagad” (Mt. 22:39) Akik már a mennyben vannak sokkal erősebben tudnak szeretni, mint ahogyan a Földön tudtak. Állandóan imádkoznak értünk(Jel. 5:8), és imádságuk erőteljes. (Jakab 5:16, KEK 956, 2683, 2692)

Imádságunk a mennyben lévő szentekhez, hogy imádkozzanak érettünk, és közbenjárásuk az Atyánál, nem ássa alá Krisztus szerepét, mint egyetlen közbenjárónk. (1Tim. 2:5) Azzal, hogy a szenteket kérjük, hogy imádkozzanak érettünk Pál instrukcióit követjük: ,,Arra kérlek mindenekelőtt, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért,…” mert ,,Ez jó és kedves a mi üdvözítő Istenünk színe előtt,” (1Tim 2:1-4)

Krisztus Testének minden tagja arra van hívva, hogy egymást segítse imában. (KEK 2647) Mária imái különösen hathatósak a mi érdekünkben a Fiával való kapcsolata miatt. (Jn 2:1-11)

Isten különleges szerepet adott Máriának (KEK 490-511, 963-975). Minden bűntől mentes (Lk 1:28,47), különösen áldott az asszonyok között (Lk 1:42), és példakép minden keresztény számára. (Lk 1:48) Élete végén Isten felvette őt, testét és lelkét, a mennybe – ez egy kép a mi feltámadásunkról a világ végén. (Jel. 12:1-2)

MI AZ ÉLET CÉLJA?

A régebbi katekizmusok így kérdezik, ,,Miért teremtett téged Isten?” A válasz: ,,Isten azért teremtette az embert, hogy megismerje őt, szolgálja őt ezen a világon, és hogy boldog legyen Vele az ezután következő életben.” Tessék, 22 szóban, létezésünk egész értelme. Jézus ezt még ennél is rövidebben válaszolta meg: ,,…én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.” (Jn 10:10)
Isten terve egyszerű. A szerető Atyád minden jót neked akar adni – főként az örök életet. Jézus azért halt meg a kereszten, hogy mindannyiunkat megmentsen a bűntől és az örökös elválasztottságtól Istentől, amelyet a bűn okoz. (KEK 599-623) Amikor megment minket Testének részévé tesz, ami nem más, mint az Egyház. (1Kor 12:27-30) Így egyesülünk vele és minden más kereszténnyel a földön, a mennyben és a tisztítótűzben.

Amit Tenned Kell, Hogy Megmentsen
A legjobb, hogy az örök élet ígérete ajándék Istentől, ingyen felkínálva számunkra. (KEK 1727) Bűneink bocsánata és megváltásunk nem olyan dolgok, amelyeket ,,kiérdemelhetünk”. (KEK 2010) Jézus a közbenjáró, aki áthidalta a szakadékot, amely Istentől elválaszt azzal, hogy meghalt értünk.(1Tim 2:5) Úgy döntött, hogy társsá tesz bennünket a megváltás tervében. (1Kor. 3:9)

A Katolikus Egyház azt tanítja, amit az apostolok tanítottak és a Biblia: A kegyelem által vagyunk megváltva, nem egyedül hit által. (ez az amit a Biblia keresztények mondanak; lásd: Jakab 2:24)

Amikor Istenhez fordulunk és megigazulunk (tehát egy rendes kapcsolatba lépünk Istennel), semmiféle jó tett, legyen ez hit vagy jó cselekedetek, nem érdemli ki a kegyelmet. Hanem Isten ezután elárasztja szívünket szeretettel, és így kell megélnünk a hitünket úgy, hogy a szeretetben tevékenykedünk. (Gal. 6:2)

Igaz, hogy Isten kegyelme az, ami engedi, hogy szeressünk másokat, de ezek a cselekedetek akkor is örömet okoznak neki, és ezt örök élettel jutalmazza. (Róm. 2:6-7, Gal. 6:6-10) Ezért érdemes jót cselekedni. Amikor először fordulunk Istenhez hittel, semmit sem tudunk adni. Ő viszont elhalmoz kegyelmeivel, hogy megtarthassuk parancsait szeretetben, és megjutalmaz minket a megváltással amikor mi felajánljuk neki az általunk végrehajtott cselekedeteinket a szeretetben. (Róm. 2:6-11, Gal. 6:6-10, Mt 25:34-40)

Jézus azt mondta, hogy nem elég, ha csak hiszünk benne, be is kell tartani parancsait. “Miért mondjátok nekem: Uram, Uram, ha nem teszitek, amit mondok?” (Lk 6:46, Mt 7:21-23, 19:16-21)

Nem ,,kiérdemeljük” a megváltásunkat jó cselekedeteink által (Ef. 2:8-9, Róm. 9:16), hanem a Krisztusba vetett hitünk egy különleges kegyelemgazdag kapcsolatba von minket Istennel, s így az engedelmességünk és szeretetünk, hitünkkel együtt, jutalmazva lesz az örök élettel.

Pál azt mondta, ,,Isten az, aki munkálja bennetek az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően,” (Fil. 2:13). János megmagyarázta, hogy ,,abból tudjuk meg, hogy ismerjük őt, ha megtartjuk az ő parancsolatait. Aki azt mondja: ismerem őt, de nem tartja meg parancsolatait, az hazug, és abban nincs meg az igazság” (1Jn 2:3-4, 3:19-24, 5:3-4)

Mivel semmiféle ajándékot nem lehet adni annak, aki nem fogadja el – ezt az ajándékot mindig el lehet utasítani – miután megigazultunk, azután is eldobhatjuk a Megváltás ajándékát. Halálos bűnökkel dobjuk el magunktól. (1Jn 5:16, Róm. 11:22-23, 1Kor. 15:1-2; KEK 1854-1863). Pál azt mondja, ,,A bűn zsoldja a halál” (Róm. 6:23)

Olvassuk el a leveleit, és figyeljük meg milyen sűrűn figyelmezteti Pál a keresztényeket a bűnökre. Nem érezte volna magát kényszerítve, hogy ezt tegye, ha a bűnök nem zárnának ki bennünket a mennyből. (lásd pl. 1Kor. 6:9-10, Gal. 5:19-21)

Pál emlékeztette a keresztényeket Rómában, hogy Isten ,,mindenkinek a cselekedetei szerint fog megfizetni: azoknak, akik állhatatosan jót cselekedve törekszenek dicsőségre, megbecsülésre, és hallhatatlanságra, örök életet ad; azoknak pedig akik viszálykodók, akik ellenállnak az igazságnak, és a hamisságot követik, haraggal és bosszúállással fizet majd.” (Róm. 2:6-8)

A bűn nem más, mint gonosz cselekedet. (KEK 1849-1850) Elkerülhetjük a bűnöket azzal, ha szokásszerűen jót cselekszünk. Minden szent tudta, hogy a legjobb módja a bűnöktől való mentességre a rendszeres ima, a szentségek (az Eucharisztia legfőképp) és a könyörületes cselekedetek.

Biztosan a Mennybe Kerülsz?
Némelyek egy különlegesen vonzó elméletet hirdetnek: Minden igaz keresztény, függetlenül az életétől, teljesen biztos lehet a megváltásában, ha már elfogadták Krisztust a szívükbe, mint ,,személyes Urat és Megváltót”. A probléma abban lakozik, hogy ez ellentétes a Bibliával és a folytonos keresztény tanításokkal.

Tartsuk fejben, hogy Pál azt mondta a kor keresztényeinek, ,,Ha vele együtt haltunk meg a keresztségben (lásd Róm. 6:3-4), vele együtt fogunk élni is. Ha tűrünk, vele együtt fogunk uralkodni is.” (2Tim. 2:11-12)

Ha nem tűrünk, vagy nem tartunk ki akkor nem fogunk vele uralkodni. Más szóval, a keresztények kizárhatják magukat a mennyországból.

A Biblia tisztázza, hogy a keresztények erkölcsi bizonyítékkal rendelkeznek a megváltásukkal kapcsolatban (Isten hűséges lesz a szavához és garantálja a megváltást azoknak, akik Krisztusba vetik hitüket és engedelmesek neki (1Jn 3:19-24), de a Biblia nem tanítja, hogy a keresztények biztosak a mennybejutásban. Senki sem lehet teljesen biztos a megváltásában. Mikor a keresztényeknek írt, Pál mondja: ,,Lásd meg tehát Isten jóságát és keménységét: azok iránt, akik elestek keménységét, irántad pedig jóságát, ha megmaradsz ebben a jóságban, mert különben te is kivágatsz.”

Vegyük észre, hogy Pál magában foglal egy fontos feltételt: ,,ha megmaradsz ebben a jóságban”. Azt mondja, hogy a keresztények elveszíthetik megváltásukat azzal, hogy lemondanak róla. Figyelmeztet, hogy ,,aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék!” (1Kor. 10:11-12)

Ha katolikus vagy, és megkérdezik tőled, hogy meg vagy-e ,,váltva”, azt illik mondani, hogy ,,Krisztus vére által meg vagyok váltva, benne bízok, mint Megváltómban, és ahogy a Biblia tanítja, “félelemmel és rettegéssel munkálom üdvösségemet” tudván, hogy Isten ajándéka és kegyelme működik bennem.”

A JÖVŐ HULLÁMA

Minden más alternatíva a katolicizmust tekintve, nem tűnik kielégítőnek: az elcsépelt világiasodás, amely minket körülvesz, és amit már senki sem talál kielégítőnek, a különös szekták és mozgalmak, melyek ideiglenes társaságot adnak, de nem adnak állandó otthont, és még más, hiányos pótlékai a kereszténységnek. Ahogy kimerült világunk minél jobban kétségbe esik, az emberek ahhoz az alternatívához fordulnak, amit soha sem vettek igazán számba: a Katolikus Egyház. Ott találnak rá az igazságra, ahol legkevésbé sem számítottak rá.

Mindig vonzó
Hogy lehet ez? Miért van az, hogy a Katolikus Egyházat sok ember most veszi figyelembe először igazán? Valami vonzza őket. Ez a valami az igazság.

Annyit tudunk, hogy sokak azért nem gondolkodnak el a Katolikus Egyház állításain, hogy megtartsák a nyilvánosság kegyeit. A katolicizmus, legalábbis manapság, nem népszerű. Sohasem fog senki megnyerni egy népszerűségi versenyt csak azért, mert hithű katolikus. Züllött világunk az okosakat jutalmazza, nem pedig a jókat. Ha egy katolikust dicsérnek, azt a világi képességekért teszik, melyeket felvonultat, nem pedig a keresztény erényeket.

Sok ember próbálja elkerülni a kemény dogmatikus és erkölcsi igazságokat, melyeket a Katolikus Egyház felmutat (mert a kemény igazságok megkövetelik azt, hogy megváltoztassuk az életünk), mindazonáltal vonzza őket az Egyház. Amikor meghallják a pápát és a püspököket vele együtt, meghallják a szavakat, melyekből az igazság cseng – még akkor is ha nehéznek tartják, hogy ezzel éljenek.

Ha elgondolkodnak a Katolikus Egyház történetén és a szentek éltén, rájönnek, hogy itt valami különleges dolog lakozik, talán valami természetfölötti, egy olyan intézményben, amely képes olyan szent embereket adni a világnak, mint Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás vagy Teréz anya.

Amikor az emberek a nyüzsgő utcáról, egy nyilvánvalóan üres Katolikus templom padjai közé lépnek, nem teljes ürességet észlelnek, hanem jelenlétet. Érzik, hogy Valaki lakik benn várva, hogy megvigasztalhassa őket.

Belátják, hogy az állhatatos ellenvélemény, amely a Katolikus Egyházat támadja – legyen ez a nem hívő embereké, vagy a ,,Biblia keresztényeké”, vagy azoké akik ragaszkodnak a katolikus jelzőhöz – egy jel az Egyház isteni eredetére. (Jn 15:18-21) És végül rájönnek, hogy a Katolikus Egyház mindenek előtt, a jövő hulláma.

A Hiányos Kereszténység Nem Elég
Az utóbbi pár évtizedben sok katolikus hagyta el az Egyházat, sokan a vallást teljesen elhagyva, sokan más felekezethez csatlakozva. A forgalom ugyanakkor nem csak egy irányba folyik.

A Róma felé irányuló forgalom hamar megnövekedett. Napjainkban több mint százötvenezer ember tér át katolikus hitre évente az Egyesült Államokban, és más helyeken, mint például Afrika, több mint egy millióan fogadják el a katolikus hitet évente. Vallástalan emberek, tartalmatlan, inaktív katolikusok, és más keresztény felekezetek tagjai ,,jönnek haza Rómába”.

Sok különböző ok miatt vonzódnak az Egyházhoz, de a fő indok amiért áttérnek, az az indok, amiért neked is jó, ha katolikus vagy. A szilárd igazság a katolikus hitben van.

Szétvált felebarátaink sok valódi keresztény igazságot vallanak, de nem az összeset. Egy olyan ablakhoz hasonlíthatnánk vallásukat, amelyben az ablak némely, kezdetben átlátszó részét fekete festékkel leöntötték. Valami, ami a kezdettől fogva ott volt, most nincs. És valami, ami nem illik oda, helyettesíti az eredeti darabot. Az eredeti ablak egysége megrongálódott.

Amikor évszázadokkal ezelőtt sokan elváltak a Katolikus Egyháztól, a kialakuló keresztény felekezetek vezetői  eltöröltek néhány hiteles igazságot, és saját készítésű igazságokat adtak hozzá. Az általuk létrejött formái a kereszténységnek igazán nem bizonyulnak teljesnek.

Egyedül a Katolikus Egyházat alapította Jézus, és egyedül ez tudta megőrizni a keresztény igazságot minden hiba nélkül. Tömérdek ember döbben rá erre.

FELADATUNK KATOLIKUSKÉNT

Kortól függetlenül három feladatunk van, mint katolikus:

Ismerni a katolikus hitet
Nem élhetünk hitben, ha nem ismerjük, és nem oszthatjuk meg másokkal, ha előbb mi nem sajátítottuk el. (KEK 429) Hitünk megismerése egy kis ráfordítást igényel, de ez a ráfordítás igazán megtérül, hiszen ez a tudás, szó szerint véve, végtelen jutalmú.

Megélni katolikus hitet
A katolikus hitünk egy nyilvános dolog. Nem arra szolgál, hogy otthon hagyjuk, ha kilépünk a házból. (KEK 2472) De figyelem: Katolikusnak lenni kockázattal és veszteséggel jár. Némely ajtók zárva maradnak előtted. Lesz néhány barát, akit elveszítesz. Kívülállóként tekintenek majd rád. Vigaszként, emlékezzünk Urunk szavaira: ,,Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben” (Mt5:12)

Terjeszteni katolikus hitet
Jézus Krisztus az egész világot rabul akarja ejteni az igazsággal, és az igazság Ő maga, aki ,,az Út, az Igazság, és az Élet” (Jn 14:6) Hitünk terjesztése, nem csak a püspökök, papok és a hívők feladata, hanem minden katolikusé. (KEK 905)

A Mennybemenetel előtt Urunk ezt mondta az apostoloknak: ,,Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek” (Mt 28:19-20)

Ha szemléljük mindazt, amit Jézus parancsolt, ha el akarunk hinni mindent, amit tanított, az Egyházon keresztül kell követnünk Őt. Ez a mi nagyszerű kihívásunk és nagyszerű kiváltságunk.

A Szűzanya tisztelete

6 thoughts on “Miért pont katolikus?

  1. replay says:

    Szerintem elég kirekesztő módon beszélsz a többi egyházról, amikor mellékhajtásnak illetve a mellékhajtások mellékhajtásának nevezed őket.
    Tényleg az a legfontosabb, hogy ki milyen szervezethez tartozik? Mit gondolsz erről: “Ahol ketten vagy hárman összejönnek a nevemben, ott vagyok közöttük.” (Mt 18,20) ?

    A katolikus folytonossággal az a gondom, hogy ha már folytonosság, akkor folytonosságot kell vállalni olyan pápákkal is, akik nem éppen az evangélium szerint éltek… (és épp ez hívta létre a reformációt).

    Tényleg az a legfontosabb hogy ki milyen hitigazságokat vall? Jézus szerint a legfontosabb a szeretet parancsa! Ez előbbre való! Ha már szeretjük a felebarátunkat, azután esetleg megbeszélhetjük hogy ki milyen egyházhoz tartozik és miért.

    Én értem az igyekezetedet, hogy védd a Katolikus Egyházat és amiben hiszel. Igazságoknak nevezett dolgokat írsz le, de kérlek ne feledd, hogy az igazsággal ölni is lehet. (Aki alkalmassá tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem Szellemé; mert a betű megöl, a Szellem pedig megelevenít (2 Kor 3,6))

    Nagyon fontos hogy a szeretet előbbre való mint hogy ki milyen szervezetbe tartozik.

    üdv

    • Kedves replay! Látom, hogy rosszul esett Önnek az, hogy a többi egyház mellékhajtásként van megnevezve ebben a cikkben. Igazándiból ez megállja a helyét, mert ha belegondolunk nem két külön tőről indult a katolikus (jelentése:egyetemes) egyház és a protestáns egyházak, hanem a katolikus (egyetemes) egyházból váltak ki, s így keletkeztek a fő tőnek mellékhajtásai. Amikor ezt a cikket közzé tettem nem gondoltam, hogy ez bántó lehet, mert úgy látom, hogy nem a protestáns egyházak képzik a fő tövét az egyházak családfájának. 1000 évig egyek voltunk, ahogy Krisztus is akarta, majd 1054-es nagy egyházszakadáskor az ortodox egyházak külön váltak. Az ortodox egyház úgymond a fő mellékhajtás, mert a Krisztus által alapított és az ősegyházban jelenlévő szakramentumok kivétel nélkül megtalálhatóak benne. A XVI. század újból nagy változásokat hozott, amikor is több mellékhajtás jött létre és jön létre azóta is, amelyeket protestáns egyházaknak nevezünk. Ez az elnevezés utal a viszonyra a katolikus egyházzal, amely ellen protestáltak. A különválás miatt ők már egy mellékágon futnak. Fontos megjegyezni, hogy az egész növényben a közös Krisztus, és itt nem beszélek semmi olyanról, hogy mindenki elkárhozik, aki protestáns, mert ez valóban kirekesztő volna és nem is volna igaz. Kérem, értse jól.

      Ez a cikk azért íródott, hogy rávilágítsak arra, hogy én miért vagyok katolikus és miért vallom, amit vallok, milyen alapon. Hiszek abban, hogy amikor Krisztus azt mondta Péternek, hogy rá építi egyházát, akkor nem hazudott. Amikor pápa valaki nem azt jelenti, hogy tökéletes. Péter sem volt az, háromszor megtagadta Krisztust. Az Egyház vállalja azokat a pápákat is, akik nem éltek evangéliumi módon. De az egyház kivételes alakjai bizonyítják azt, hogy nem feltétlenül rossz az, amit tanít még ha valaki nem is tudja azt teljesíteni. Az Ószövetségben is látható, hogy nem kell tökéletesnek lenni ahhoz, hogy Isten kiválasszon egy feladatra. Mt 18,20 ról azt gondolom, hogy igaz, s ez látható az egyházak közötti összefogásban, de ettől függetlenül utolsó imájában megemlékezett arról is, hogy szeretné, ha Egyek lennénk, ahogy Ő és az Atya is Egyek. Ilyen fontosnak tartotta.

      Azt hiszem az Igazság az Jézus, mert maga mondta, hogy Ő az, Út az, Igazság és az Élet. Egy másik helyen olvasható: Megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket. (János 8:32) Nem értem, hogy miként ölök ezzel a cikkel, mindazonáltal köszönöm a hozzászólást, remélem, hogy mindkettőnket gyarapítani fog ez a gondolatcsere. 🙂

  2. Lacibá says:

    Tehát a protestánsok nem találtak ki semmi újat, vagyis éppúgy keresztények, mint mi, csak messzebb vannak a tőtől, és ezért könnyebben is elhajolnak, mint a törzs, a vezérág. 🙂 Vagyis a cikk irója vallja az egységet, de látja a különbséget is.

    A bukottakat is vállaljuk, csak épp a bukásukat itéljük el, nem az embert.

  3. Annus says:

    Egyetlen vallás sem üdvözít, csak Krisztus!
    Ebben a világban a bukás óta semmi sem tökéletes. Ugyanúgy a katolikus vallás sem tökéletes, mint a protestánsak közül bármelyik. Nem lehet kimondani, hogy ebbe a (katolikus) vallási felekezetbe tartozók kevésbé botolhatnak meg, mint máshol.
    Minden egyes ember más, Isten csodálatosan egyedinek teremtett minden egyes embert. Miért várod el, hogy csak egyféle képpen lehet Őt dicsőiteni? Neked ez jött be, rendben.
    Az én felelkezetemben is vannak úgyanúgy vallásos, ítélkező emberek, mint máshol. Nem azt nézem, hogy valaki baptista, református vagy katolikus… hanem, hogy mennyire ég a szíve Krisztusért, mennyire a Szentlélek vezeti.
    Valamint, azokhoz akik még nem tértek meg Krisztushoz is szeretettel fordulok, mivel nem ismerhetem az ő szívüket és nem tudom, hogy hol járnak a keresésben. A szabad akarat adott, majd mind megállunk Isten előtt egyszer és Ő majd megítél.
    Ne ess kérlek az ítélkezés csapdájába.

    • Krisztuson kívül semmi sem tökéletes, én sem állítom. A Katolikus Egyház tökéletessége nem a tagjainak tökéletességét jelenti, hanem Krisztus tökéletességét (vö: ApCsel 9,5) , aki megalapította, fenntartja és kormányozza. Jézus Krisztus Péterre alapozta az Egyházat és ez a sor azóta fenn áll. (Máté 16:18) Elég abszurd lenne azt állítani, hogy Jézus csak úgy azt mondta a tanítványoknak, hogy ,,Srácok, menjetek és alapítsatok gyülekezeteket ahogy akartok.” Jézus a legokosabb ember, aki élt a földön. Tudta, hogy szervezett alap nélkül nem működhet egy rendszer. Ha a természetet Jézus rendszer nélkül alkotta volna, akkor káosz lenne. Ezek a szervezett alapok pedig máig működnek. Jézus annyira komolyan kérte még a földön hívei egységét, hogy utolsó imájában külön kérte az Atyát, hogy Egyek legyünk. Erre minden lehetőséget meg is adott. A protestáns egyházak különválása azért történt, mert ennek a kérésnek nem engedelmeskedtek.
      A cikk nem támaszt olyan követelményeket, hogy egyféleképpen dicsőítsük Istent, ahogy a Katolikus Egyház sem várja el, hogy egyféleképpen dicsőítsük Istent. A Katolikus Egyházon belül rengeteg féle lelkiség és imádási forma van, nem pedig csak egy.

      Az egész cikk nem a szubjektív (egyedi) véleményre épül, hanem tényekre. A tények pedig objektívek, tehát az ember véleményétől függetlenek. Ennél fogva nem is mond ki ítéletet a többi keresztényről, hanem csak azt helyesbíti, amiben tévednek. Kérem, azonban, hogy azokat a mondatokat, amelyek elítélik az embereket, mondja el nekem mindenki, mert ezt nem szeretném. ,,Ne ítélj, hogy ne ítéltess.”

    • Lacibá says:

      “Nem lehet kimondani, hogy ebbe a (katolikus) vallási felekezetbe tartozók kevésbé botolhatnak meg, mint máshol.”

      Maradjunk a fa hasonlatnál. A fa az Egyház, a csúcshajtása a katolikus, és társa az ortodox. Ha szél fúj, ha vihar nyögeti, az a legnagyobbakat dolgozza meg legjobban, vagyis a csúcsokat, azokat hajoltatja leginkább, de a mellékágakat szokta tördelni, mert azok messzire kilógnak a törzstől. S ha a mellékágak letörnek is, a fa alakja nem sérül annyira, mint ha a csúcsát vesztené. A csúcsába csapó villám az egész fát megöli, de ha ágait éri, túléli azt.

      Tehát nagyobb a felelőssége egy katolikusnak, mint egy protestánsnak! De nagyobb a megtartó erő is, mely megőrzi őt.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: