Bárki, aki azt állítja, hogy a Biblia nem mond semmit a házasság előtti szexről, nem sok időt tölthetett a Biblia olvasásával. A házasság előtti szex kifejezés nincs a Bibliában, mert az Írások ehelyett a paráználkodás kifejezést használják. Ezt a kifejezést használja Pál apostol a Korintusiakhoz írt első levél 6. fejezetében:
Nem tudjátok, hogy a gonoszok nem öröklik Isten országát? Ne ámítsátok magatokat! Sem parázna, sem bálványimádó, sem házasságtörő […] nem örökli Isten országát. […] A test azonban nem az erkölcstelenségért van, hanem az Úrért, az Úr pedig a testért. […] Kerüljétek az erkölcstelenséget! Minden bűn, amelyet az ember elkövet, a testén kívül van, de az erkölcstelen a tulajdon teste ellen vét. Nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lakó Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok? Nem tudjátok, hogy nem vagytok a magatokéi? Nagy volt a váltságdíjatok! Dicsőítsétek meg tehát Istent testetekben! (1Kor 6,9-10. 13. 18-20)
A Thesszaloniki hívekhez írt első levél 4. fejezetében Pál azt mondja Az az Isten akarata, hogy szentek legyetek. Kerüljétek a paráznaságot. Mindegyiktek szentül és tisztességesen éljen feleségével, és ne szenvedélyes érzékiségben, mint a pogányok, akik nem ismerik az Istent. […] Hiszen az Úr nem bűnös életre hívott bennünket, hanem szentségre. Aki tehát az ilyen dolgokat megveti, nem az embert veti meg, hanem az Istent, aki kiárasztotta ránk a Szentlelket. (1Thessz 4,3-5. 7-8.) A Biblia egy másik része pedig így figyelmeztet: Kicsapongásról vagy egyéb paráznaságról […] szó se essék köztetek, ahogy a szentekhez illik. (Ef 5,3)
Ez ad egy kis bibliai alátámasztást, de nem egészen válaszolja meg a valódi kérdést. A személy, aki azt állítja, hogy a Biblia nem mond semmit a házasság előtti szexről, gyakran az, aki el akarja ezzel nyomni lelkiismeretét. A paráznaság alámossa hitünket. Ha erkölcstelenül élünk és emellett templomba is járunk, észre kell, hogy vegyük a feszültséget, ami aközött van, ahogy élünk és amit hiszünk. Ha a viselkedésünk nem passzol a vallásos meggyőződésünkhöz, az egyiket el kell távolítani.
Ahogy éleződik ez a feszültség, olyan erkölcsi kiskapukat keresünk minthogy ,,A Biblia nem mondja rá, hogy rossz.” Amikor nincs több kiskapu, keresünk néhány olyan okot, ami miatt a hitet egészében elhagyhatjuk. ,,Úgy gondolom, hogy a hitnek nincs értelme” – mondjuk. Vagy hogy ,,Nem érdekel a szervezett vallás.” ,,Kétségeim vannak a bibliai írások hitelességével kapcsolatban.” ,,Nem tartom be az Egyház tanításait, mert az egyházi vezetők sem mindig követik ezeket.” Mindig van valami, ami eltérít bennünket és megállít abban, hogy többet tudjunk meg az igazságról és szembe nézzünk vele. Lehet, hogy ,,lelki embernek” valljuk magunkat, de vallásosnak semmi szín alatt. Szent Pál szavai mindannyiunk elé kihívást állítanak: Hangoztatják, hogy ismerik az Istent, de tetteikkel megtagadják. (Titusz 1,16)
Ha szeretjük Istent, engedelmeskedünk neki. Ha nem engedelmeskedünk neki, nem állíthatjuk, hogy szeretjük Őt. Vagy vegyük Szent Ágoston szavait: ,,Ha csak azt hiszed el az Evangéliumból, ami tetszik, és elutasítod, ami nem tetszik, magadban hiszel, nem pedig az Evangéliumban.” Aki ebben a helyzetben van, annak Istenhez kell fordulnia és engednie kell, hogy Isten megváltoztassa. Isten törvénye nem teher. Nem egy hajcsár Ő, aki ad egy csomó szabályt, hogy vakon engedelmeskedjünk és nyomorogva éljünk azért, hogy elégedett legyen. Szeretné, ha fiaivá és lányaivá emelkednénk, ezért fegyelmezetten edz bennünket, hogy végül elérjük a szabadságot a szeretetben. Azért vannak törvényei, mert szeret bennünket és szeretné, ha osztoznánk ebben a szeretetben.
,,Jézus szeret téged.” Gyakran halljuk ezt, de engedjük, hogy valóban le is essen és megértsük? Lehetséges-e az, hogy a szeretet Istene nem azért van, hogy tönkre tegye az életünket? Lehetséges-e az, hogy Istent érdekli a szerelmi életünk, azon túl, hogy biztosítani szeretné, hogy ne essünk túlzásokba? És lehetséges-e az, hogy azért alapította az Egyházát, hogy az igazság felé vezessen bennünket? Ha Istenhez térünk őszinte és alázatos szívvel, meg fogjuk ismerni az igazságot és szabadok leszünk. Nem fog bennünket kötni az az illúzió, hogy Isten és az Egyháza csak azért van, hogy elvegye tőlünk a szabadságunkat.
Istenről, vallásról, életről, emberről. 